A 2021-2027 közötti időszakban az uniós beruházások öt fő célkitűzése: az okosabb, zöldebb, kapcsolatteremtőbb, szociálisan érzékenyebb és a polgáraihoz közelebb álló Európa megteremtése – mondta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője csütörtökön.
Az uniós források felhasználásában az eddiginél magasabb hatékonyságra van szükség – hangsúlyozta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője csütörtökön, a Transparency International (TI) Magyarország konferenciáján.
A képviseletvezető Az uniós támogatással finanszírozott projektek megvalósíthatósága és gazdasági életképessége című, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) valamint a Holland Királyság támogatásával rendezett konferencián kifejtette: a legtöbb uniós társfinanszírozású projektet a kohéziós politikai keretein belül finanszírozza az unió, amelynek fontosságát az európai költségvetésen belüli súlya is jelez. Ez a politika minden tökéletlensége ellenére, minden uniós polgár számára hasznos. A magyar út- és közműhálózat, az oktatási és egészségügyi intézmények nagy része ilyen társfinanszírozású projektekkel épült vagy újult meg, ami nemcsak az életminőség szempontjából fontos, hanem növeli Magyarország versenyképességét is – mondta.
Kitért arra is, hogy a 2021-2027 közötti időszakban az uniós beruházások öt fő célkitűzése: az okosabb, zöldebb, kapcsolatteremtőbb, szociálisan érzékenyebb és a polgáraihoz közelebb álló Európa megteremtése. A regionális fejlesztési beruházásokra rendelkezésre álló források jelentős részét az első két célkitűzésre javasolják fordítani. Ahhoz, hogy maradéktalanul kiaknázhatók legyenek a nemzeti és az uniós szintű beruházásokban rejlő lehetőségek, növekedés- és vállalkozásbarát környezetet kell kialakítani szavai szerint.
Kiemelte, minden programnak lesznek számszerűsíthető céljai – például a létrehozott munkahelyek száma, a szélessávú internethez való további hozzáférések száma –, amelyek végrehajtását időközben is ellenőrizni lehet. Az új keret éves teljesítmény-felülvizsgálatot vezet be, a programhatóságok és a Bizottság közötti szakpolitikai párbeszéd formájában. A programok teljesítményét a féléves felülvizsgálat során is értékelni fogják. Átláthatósági okokból, és azért, hogy a polgárok nyomon tudják követni az előrehaladást, a tagállamoknak két havonta jelentést kell majd tenniük valamennyi végrehajtási adatról. A kohéziós alap nyílt adatplatformja rendszeresen frissülni fog. A transzparencia hozzájárulhat a programok nagyobb eredményességéhez – tette hozzá.
A programok félidős felülvizsgálata az akkori legfrissebb országspecifikus ajánlások mentén történik majd. A programidőszak előrehaladtával a tagállamoknak rendszeresen be kell számolniuk a Bizottságnak arról, hogy milyen eredményeket értek el. A javaslatok mind az uniós források eredményesebb felhasználását szolgálják – hangsúlyozta a képviseletvezető. Ez – amellett, hogy az adófizetők pénzéről van szó – azért is fontos, mert a Brexit miatt valamivel kevesebb kohéziós forrásból kell majd gazdálkodni. Emellett a tagországok és az uniós intézmények több olyan kihívást találtak, amelyekkel szemben közösen, európai szinten kell fellépni, amelyekre többet kell költeni - mondta, példaként a migráció megelőzését, az európai biztonság növelését, a közös védelmi programot, a kutatás-fejlesztési programok erősítését említve.
Mivel a főösszeg nem növekedhet dinamikusan, sőt egy nagy befizető kilép, a korábbi nagy célok, mint az agrárköltségvetés vagy a kohéziós támogatás csökkenni fog, ezért még inkább fontos a veszteségek megszűntetése. Ha sikerül hatékonyabban felhasználni a forrásokat, azok a működő gazdaságba jutnak el, akkor kevesebből gazdálkodva akár hasonló eredményt is elérhetnek – mondta Zupkó Gábor.
Rene van Hell, a Holland Királyság budapesti nagykövete köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, jelentős jövedelmi különbségek vannak a nyugat-európai és újonnan csatlakozott tagállamok között, amelyeket a piac nem tud megoldani, az uniós programokkal azonban javítani lehet a növekedésüket. Magyarország esetében például a GDP 3,5 százalékát teszi ki az alapok hatása.
Kitért arra is, a strukturális alapok nemcsak azokhoz az országokhoz jutnak el, amelyeknek igazán szükségük van rá. A holland kormány szeretné a költést visszaszorítani, és azon országokra fókuszálni, amelyeknek valóban szükségük van ezekre a forrásokra. A strukturális alapoknál nagyon fontos a jogállamiság tiszteletben tartása is, a bizottság azt javasolta, hogy ennek szempontjait figyelembe véve osszák el a pénzeket - mondta a nagykövet.
(MTI)
A Transparency arra használja a külföldről kapott támogatását, hogy külföldi szervezetek előtt támadja a magyar kormányt – Lánczi Tamás úgy véli, lényegében ezt kotyogta ki Ligeti Miklós.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Szó sincs az Európai Unió elhagyásáról.
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
„A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon” – mondta Szijjártó Péter.
Ismét főszerepben az illegális migráció.
Az amerikai üzleti szféra gyorsan reagál a politikai nyomás változásaira.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
